1. A meglévő védőpatina súlyos károsodása
Mechanikai károsodás lép fel: Szállítás, kezelés vagy a -helyszíni telepítés során az acél alkatrészek megkarcolódhatnak, behorpadhatnak vagy koptathatók,-például amikor nehéz berendezések a felülethez csapódnak, vagy ha az alkatrészek szállítás közben egymáshoz dörzsölődnek. Az ilyen sérülések eltávolíthatják a patina nagy részeit, szabaddá téve a csupasz acélt. Újra-rozsdásodás nélkül a kitett területek gyorsan korrodálódnak (védőréteg helyett laza, pelyhes rozsdát képeznek), és átterjedhetnek a szomszédos ép patinára.
A kémiai korrózió behatol a patinába: A kemény vegyszereknek való kitettség,-például a jégtelenítő sók (hideg éghajlaton gyakori), az ipari szennyező anyagok (mint a kén-dioxid vagy a klór a part menti/ipari övezetekben) vagy a savak/lúgok véletlen kiömlése-lebonthatják a patina kémiai szerkezetét. Például a jégoldó sók feloldódnak a vízben, és átszivárognak a patina kis repedésein, reakcióba lépve az acéllal oldható korróziós termékeket képezve, amelyek lemosódnak, belülről erodálva a patinát. Ezekben az esetekben (a vegyszermaradványok megtisztítása után) újrarozsdásítás szükséges az új, vegyileg stabil patina helyreállításához.
A hosszú{0}}viselés elvékonyítja a patinát: Erős-forgalmú vagy nagy-kopású területeken (pl. korlátok, gyalogos hidak vagy ipari berendezések) az ismétlődő súrlódás vagy ütés idővel fokozatosan elvékonyíthatja a patinát. Amikor a patina túl vékony lesz ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtson (általában 50{6}}100 mikronnál kisebb vastagságú), az újrarozsdásodás segít feltölteni a réteget az optimális vastagságig.
2. Kezdetben az egységes védőpatina kialakításának elmulasztása
Egyenetlen környezeti expozíció: Például, ha egy acélszerkezetnek állandóan árnyékos és száraz szakaszai vannak (pl. eresz alatt vagy falak közelében), míg más részek folyamatosan esőnek és nedvességnek vannak kitéve, a nedves részek gyorsan patinát képezhetnek, míg a száraz részek csupaszok maradnak, vagy csak gyér, pelyhes rozsda alakul ki. Ez az inkonzisztencia gyenge pontokat hoz létre a korrózióvédelemben. Az újrarozsdásodás magában foglalja a környezet beállítását (pl. a száraz szakaszok ideiglenes átnedvesítése) vagy az ellenőrzött rozsdát{7}}indukáló megoldások alkalmazását, hogy a teljes felület egyenletes patinát képezzen.
Felületi szennyeződés a telepítés előtt vagy alatt: Az acélfelületen maradt olaj, zsír, por vagy építési törmelék megakadályozhatja, hogy az oxigén és a nedvesség elérje az acélt, megakadályozva a patina kialakulását. Például, ha az acél alkatrészeket olaj-alapú rozsdagátlókkal együtt tárolják, amelyeket nem tisztítanak le teljesen, vagy ha a közeli építmények betonfröccsenése a felületre szárad, a szennyezett területek nem rozsdásodnak megfelelően. Az újrarozsdásodáshoz először alaposan meg kell tisztítani a felületet (zsírtalanítóval, nyomás alatti mosással vagy homokfúvással erős szennyeződések esetén), hogy eltávolítsuk a szennyeződéseket, majd ki kell tenni az acélt olyan körülményeknek, amelyek elősegítik az egyenletes rozsdásodást.
Extrém kezdeti környezeti feltételek: Túlságosan száraz éghajlaton (pl. alacsony páratartalmú sivatagokban) vagy túlzottan szennyezett területeken (pl. magas részecskeszintű ipari zónák) a patina túl lassan képződhet, vagy porral szennyeződhet, ami porózus, nem -védőréteget eredményezhet. Az újrarozsdásodás itt tartalmazhat szabályozott párásítást (a száraz területeken a rozsdásodás felgyorsítása érdekében) vagy időszakos öblítést (a felületi szennyeződések eltávolítása érdekében), hogy elősegítse a sűrű patina kialakulását.
3. Az eredetileg tervezettnél lényegesen zordabb környezetnek való kitettség
Tengeri vagy tengerparti környezet: A tengerparti levegő magas sókoncentrációja ronthatja az ASTM A588 szabványos patináját, mivel a sóionok felgyorsítják az elektrokémiai korróziót. Ha egy eredetileg a szárazföldön beépített acélelemet később egy tengerparti területre helyezik át, a meglévő patina idővel lehámolhat vagy feloldódhat. Az újrarozsdásodás ebben az esetben vastagabb, sónak ellenállóbb,
Ipari vagy vegyi{0}}gazdag környezet: Az olyan létesítmények, mint a finomítók, erőművek vagy szennyvíztisztító telepek nagy mennyiségű korrozív gázt (pl. hidrogén-szulfidot, klórt) vagy folyadékokat bocsátanak ki. Ezek az anyagok reakcióba léphetnek a meglévő patinával, lebontják azt és szabaddá teszik az acélt. Az újrarozsdásodáshoz először el kell távolítani a vegyi lerakódásokat a felületről, majd új patinát kell létrehozni, amely jobban ellenáll a jelenlévő speciális ipari szennyeződéseknek.
